Vezetési program

Az iskola vonzáskörzete Mohácstól Barcsig Baranya megye és részben Somogy megye déli része, de elsősorban az Ormánság. Utóbbi kistáj két járásban található, a Siklósiban és a Sellyeiben. Jellemzően aprófalvas vidék, melyben csak két helyi viszonylatban nagyobb település emelkedik ki Vajszló nagyközség és Sellye kisváros. Az aprófalvas szerkezet miatt orvos, önkormányzati hivatal, általános iskola csak 8-12 falvanként található, sok községbe csak mozgóbolt segítségével jutnak el az alapvető cikkek.

A középfokú oktatás csak Sellyén van a Barcs-Szigetvár-Szentlőrinc-Pécs -Siklós városok által bezárt körben. 2017-ig Vajszlón volt kísérlet szakképzésre.

A vonzáskörzet iskolázottsági mutatói az országos átlag alattiak. Az általános iskolát a Sellyei járásban a tankötelesek 97 %-a elvégzi, szakmát már csak 30 % szerez 18 éves koráig. Az érettségizettek száma is 10 % alatt marad. A szakmák ágazati eloszlása nem egyenletes. Az agrár és ipari szakmák aránya egyenetlen eloszlású, nem tükrözi a munkaerőpiaci igényeket, a sellyei, siklósi és pécsi iskolák szakmakínálatát képezi le.[1]

A térség szociálisan depresszív övezetnek mondható. A nehéz történelmi örökséget jelentett az egykézés, majd a határmenti helyzet, az aprófalvak elnéptelenedése az erőltetett kollektivizáláskor. A hetvenes években kiürülő falvakba az akkori telepfelszámolási programok részeként elsősorban beás cigány lakosságot telepítettek. A program nem volt elég körültekintő, az életmódváltás nem következett be azonnal. Mire a kicserélődött lakosság a falusi életmód előnyeivel élni tudott volna, a háztáji gazdálkodáson alapuló sertés marhatartás valamint a fóliás zöldségtermesztés piaca összeomlott. A rendszerváltozás körüli időszak súlyos visszaesést hozott, gyakorlatilag egész falvak éltek segélyekből.

A szociális mutatók csak 2010 után mutattak javulást. Az Ős-Dráva program 20 ormánsági falvat érintett. A Startmunka és a Közfoglakoztatási programok viszont minden településen jelen volt. Jelentőségük azon túl, hogy önmagukban is foglalkoztatást nyújtottak, az, hogy a gazdasági fellendülés keltette munkaerőigényre felkészült munkavállalókká váltak a résztvevők.

A 2010-es években induló folyamatok a munkahelyek számának mennyiségi növekedését eredményezte. Ezt mindenképp minőségi növekedésnek kell követnie, amiben a legfőbb előmozdító tényező a szakképzés. Így a térség fejlődésében meghatározóvá válik az iskola.

 

Az oktatás 1964-ben indult aSzekszárdi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum kihelyezett gépészeti csoportjaként. Az elméleti oktatás a volt járási pártbizottság épületében folyt, a gyakorlati képzés helyszínévé pedig a gépállámást jelölték ki. Önállóságát 1966-ban nyerte el, mint a Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézete. 1974-től az új neve Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézet lett, ami azt fejezte ki, hogy az iskolarendszerű szakmunkásképzés mellett 6-12 hetes bentlakásos tanfolyamokon mezőgazdasági üzemek dolgozóit képezték a kor igényei szerinti gépészeti ismeretekre.

1975-től levelező tagozaton, majd 1989-től a nappali tagozaton is érettségit adó képzés indult.

1992-től Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási Továbbképző és Szaktanácsadó Intézet néven működött. Az oktatott szakmák száma ebben az időszakban a legtöbb, felnőttképzés formájában vadászati technikusképzés is folyt a DATE hódmezővásárhelyi főiskolai kara közreműködésével.

2002-ben alakul ki az elméleti oktatási tömb mai formája az aula és négy tanterem hozzáépítésével.

2015-ben épül meg az új kollégiumi szárny, valamint a konyha és a tornaszoba. Előtte a fiúkollégium a kastély volt, ami ugyan impozáns, de alkalmatlan és fenntarthatatlan volt.

2017-ben épül ki a napelemes rendszer a kollégium tetőzetén és az oktatófarm területén.

2018. kollégium, konyha, tornaszoba használatba vétele.

2008-tól az FVM DASzk Szakképző Iskola sellyei tagiskolájaként működik, majd 2020-ban a mai formában Déli ASzC Sellyei Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium a hivatalos neve.

A szakmai képzés feltételeinek kialakítása különösen fontos, ezért ezek főbb állomásait évszámokban is felsorolom:

1990. tangazdaság: 110 ha állami földterület,

1993. állattartó telep,

2008. lovas oktatópálya,

2013. kertészkert,

2014. burgonya kiszedő, ültető és műtrágya adapteres vetőgép beszerzése,

2015. kertészeti kisgépek, nagygépek generáljavítása,

2016. üvegház építésének elkezdése.

2017. napelemes rendszer kiépítése a központi épületen és a tangazdaságban, rakodógép felújítása.

Mindezeken kívül szinte minden évben történt valami beruházás a fűtés korszerűsítésétől személygépkocsi beszerzéséig, amik felsorolására terjedelmi okokból nem térek ki.

 

Tárgyi feltételek

Az iskola ingatlanjai Sellyén nagyrészt egy tömbben találhatóak a Zrínyi Miklós és a Felsőmajor utcában. Ezek:

‑ központi épület, elméleti tömb (Zrínyi Miklós utca 2.) 

15 szaktanterem, irodák. Ebből:

-1 db számítástechnika terem

-1 db nyelvi és számítástechnikai terem.

- 1 db nyelvi tanterem

- 3 db közismereti tanterem (magyar – történelem – földrajz)

- 2 db műszaki szaktanterem

- 2 db matematika-fizika szaktanterem

- 1 db biológia-kémia szaktanterem

- 1 db mezőgazdasági szaktanterem

- 1 db kiscsoportos foglalkozások tartására alkalmas terem

- 1 db nagy előadó (70 fő befogadására alkalmas)

- 1 db tanácskozó terem

‑ tanműhely (Zrínyi Miklós utca 4.)

- fémmegmunkálás, technológiai gyakorlatok oktatása,

- erőgépekkel, szerelésével, beállításával, javításával és ezzel összefüggő feladatok oktatása,

- hegesztőműhely - ív-és lánghegesztés, védőgázas hegesztés oktatása,

- járművillamos szakműhely,

- KRESZ szaktanterem,

- munkagép szakműhely,

‑ kollégium (Felsőmajor utca 1/A.) férőhelyek száma: 116, ebből kihasznált: 38, két-háromágyas korszerű szobák,

‑ konyha, tankonyha, XXI. századi felszereléssel,

‑ tornaszoba - közel kézilabdapálya nagyságú, öltözőkkel, szertárral, konditeremmel,

A Vajszló felé vezető út két oldalán 

‑ oktatófarm (Külterület, 0205/1 hrsz.), szarvasmarhaistállók korcsoportok szerint, juh- és lóistálló, takarmánytároló, baromfiudvar,

‑ szabadföldi kertészet (Külterület 0200 hrsz,) konyhakerti növények termesztése, mellette, lovaglópálya,

‑ 930 m² üvegház (befejezetlen).

 

Valamint Szentegát község határában Okorág felől megközelíthető szántóterület. Az összes mezőgazdasági művelésbe vont földterület Sellye és Szentegát határában 142.13 ha., ebből 112 ha állami föld, a különbözet bérelt.

A felsorolásból gazdasági bevételt a szántóföldi növények termesztése és a kertészet biztosít, illetve a tej eladásából is keletkezik valamennyi. A juhok, szarvasmarhák szaporulata piacképes. A konyha külső étkezőknek eladott adagjait megfelelő haszonkulccsal adják, de így is kedvező áron, mivel a saját termesztésű alapanyagok a nyersanyag költséget és a rezsit csökkentik. A baromfiudvar csak oktató jellegű. lúd, kacsa és házityúk tartása folyik. A két lipicai herélt mén nem hajt gazdasági hasznot.

Az üvegház nem tölti be feladatát, mert még nem megoldott a fűtés, a vízhozzáférés, nincs termesztő közeg, még hiányoznak a termesztő asztalok, az árnyékoló berendezés. A fűtés geotermikus energiával lenne gazdaságos, de ezt nem engedélyezték. A másik gazdaságos lehetőség a mezőgazdasági melléktermékként keletkezett energiamassza, ami leginkább szalmát, kukorica és szója szárat jelent. A tehenészet alomigényének kielégítése felett marad a szántóföldekről szalma, ami fűtésre alkalmas, de annak teljes felhasználása esetén a talajok szervesanyag tartalmának megtartása miatt zöldtrágyázással pótolni kell a szervesanyagot.

A szakmai oktatás gépei folyamatos karbantartást igényelnek. Folyamatos az új eszközök beszerzése is. Az utóbbi években jelentős előrelépés történt. 2019-ben egy John Deere bálázót szereztek be. 2020-ban agrárminisztériumi finanszírozásból új Steyr típusú oktatótraktor érkezett. Ez évben vásárolt az iskola egy Opel kisteherautót kertészeti termékek felvásárlóhelyre való szállítására. Ugyancsak ebben az évben sikerült a kamara segítségével új hegesztőgépet és fémmegmunkáló szerszámokat vásárolni a tanműhelybe.

A 2014-20 programozási ciklusban az iskola által elnyert legfontosabb támogatások:

 

 

Az oktatás szerkezete

Jelenleg egyszerre van jelen a kifutó régi és a felmenő, az új szakképzési törvény szerinti oktatás. Így a képzési struktúra a következő:

‑ Nappali tagozat

              ‑ kifutó rendszerben:

                          ‑ szakközépiskola

                          ‑ szakgimnázium

              ‑ felmenő rendszerben:

                          ‑ szakképző iskola

                          ‑ technikum.

‑ Esti tagozat

                          ‑ érettségire felkészítő kétéves oktatás

Az iskolában elsajátítható szakmákat a következő táblázatban foglaltam össze:

Ágazat	Magyar Képesítési Keretrend-szer szint	Képzési terület	Ágazati besorolás	Szakma-sorszám	Szakma megnevezése	(Kifutó OKJ megfelelő)
meglévő képzések
Mezőgazdaság és erdészet	4	0810	17	07	Mezőgazdasági gépész	XXXI. 34 521 08
Mezőgazdaság és erdészet	5	0810	17	08	Mezőgazdasági gépésztechnikus	XXXI. 34 521 05
Mezőgazdaság és erdészet	5	0811	17	09	Mezőgazdasági technikus	XXXIII. 64 621 02
kifutó képzés
-	-	-	-	-	Családi gazdálkodó	XXXIII. 34 814 01

A szakmák közül a családi gazdálkodó az új szakmajegyzékben nem szerepel, így kifutó rendszerben megszűnik. Helyette kistermelői élelmiszer-előállító szakot hirdettek, de érdeklődés hiányában nem indult. Az OKJ megfeleltetést a kifutó képzések miatt jelöltem.

Képzések, melyek feltételei adottak, a későbbiekben mint lehetőségek jöhetnek számba a rugalmas, a vonzáskörzet munkaerőigényeihez alkalmazkodó szakmaszerkezet kialakításakor. További szakmák csak a személyi és tárgyi feltételek megteremtése után indíthatók, de nem kizárt, hogy a mikro és mezokörnyezet gazdasági változásai ezt is meg fogják követelni.

Az osztályok évfolyamonként:

	nappali					esti
évfolyam	9.	10.	11.	12.	13.	12.
osztályok száma	2	3	3	0	1	1
szakma	Mezőgazdasági gépésztechnikus					érettségire felkészítő
	Mezőgazdasági gépész
		Családi gazdálkodó

 

Az iskola és kollégium befogadóképessége összevetve a tényleges adatokkal:

fő*	nappali	esti	kollégium
legtöbb felvehető	480	80	116
tényleges	131	9	38
%	27,3	11,2	32,8

*2020 évvégi adatok

A mutatók szerint az intézmény befogadóképességének több mint 2/3-a még kihasználható lenne.

Tanulói lemorzsolódás:

A lemorzsolódási mutató a szakgimnáziumban romlott, a szakközépiskolában viszont jelentősen javult. Hosszabb és részletesebb adatsor kellene ahhoz, hogy bármi következtetést le lehessen vonni. Elsőre az látszik, hogy mindkét iskolatípusban javítani szükséges, de a technikumra fokozottabban kell figyelni.

A képzéssel kapcsolatos mutató még a duális képzési partnerek száma. A Déli ASZC három baranyai intézménye együtt kötött szerződést 24 partnerrel. Ez egyelőre elégséges, de a fejlesztési részben még kitérek arra, hogy miért szükséges mégis a számuk növelése.

 

A vezetői program feladata, hogy megismertesse a vezetőjelölt elképzeléseit, szakmai-pedagógiai hozzáállását, megmutassa, mi várható vezetése alatt. A programnak számonkérhetőnek kell lennie, ezért is kerül ki az intézmény nyilvános honlapjára.

A Sellyei Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiuma Déli Agrárszakképzési Centrum (Déli ASZC) intézménye, előtte a DASZK tagintézménye volt. A sajátos fenntartói és működtetési szerkezet valamelyest korlátokat állít az igazgató elé, de annál nagyobb biztonságot ad, és a Déli ASZC többi intézményeivel való szoros együttműködés szinergikus hatása is az intézményt erősíti.

Programom fontosságban első pontja tehát, hogy kinevezésem esetén a Déli ASZC vezetésével és többi intézményével jó kapcsolatot tartsak. Annak záloga, hogy az összes intézmény a lehetőségekhez képest a legjobban működjön, a jó kollegális viszony, képesség az összjátékra, a saját intézményen túlmutató együttműködésre. Természetesen a saját intézménynek is ez a legjobb, hisz az együttműködés felrúgásával szerezhető rövidtávú előnyök már középtávon visszájára fordulnak. A Déli ASZC vezetése felé az intézménynek folyamatosan átláthatónak kell lennie, ezért fontos a vezetés folyamatos informálása, a kapcsolattartás.

A Déli ASZC vezetése és az intézmények közt a belső szabályzatokban jól meghatározott viszony és feladatmegosztási rendszer létezik, ami már a jogelőd DASZK-ban is hasonlóan működött, tehát nagyrészt bejáratott és bevált rendszer. A Déli ASZC Szervezeti és működési Szabályzatát és a többi működési dokumentumát a nyilvános közzétételi oldalról megismertem, azokat megbízásom esetén betartom és betarttatom.

Az igazgató felelősségi körét az SZMSZ 10.1 pont határozza meg (a-p). Feladatköreit pedig a 10.2 pont (a-kk). E pontok a 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról 124. szakaszának alkalmazásai. Az SZMSZ utalt részeit terjedelmi okokból nem másolom ide, de a kormányrendelet ide vonatkozó részét beteszem, jelezvén, hogy mindkét szabályozó igazgatói programom alapja.

Vezetői alapvetések

A vezetés szolgálat. Az intézmény igazgatója lehetőségeket teremt a munkához. Koordinálja a külső és a belső feltételeket, menedzseli az iskolát. Ez az elsődleges feladat. Az ellenőrző, minősítő, értékelő aspektus csak második, és szintén a feltételek megteremtését, optimalizálását kell szolgálnia.

A vezető a munkamegosztásban kap sajátos szerepet, de az élet más szegmenseiben nem főnök. A vezető nem tévedhetetlen, ezért várom a kollegák segítségét, hogy a vezető tévedése, ne váljék az iskola kárává. Az igazgató nem illetékesebb a beosztottaknál saját dolgaikban. Nem feladata olyan szakmai kérdésekbe belekontárkodni, amelyekben nem kompetens.

Meg kívánom teremteni az információk mindenirányú legteljesebb torzításmentes áramlását, az illetékesség és felelősség szerinti beleszólás, bevonás lehetőségét. Viszont nem kívánom munkatársaimat, ha ők nem kívánják, terhelni mindezzel. Nem sűrű, hosszú mindenki számára kötelező értekezletekkel kell a hirdető körlevelet pótolni. Azon viszont a lehető legteljesebb, legpontosabb információkat kell adni, „beavatni” a testület tagjait. A döntések előkészítésébe viszont be kell vonni az érintetteket, aminek meg kell teremteni a fórumait. Lehet ez akár egy tanóraközti szünetben egy megbeszélés, vagy akár egy egész napos munkaértekezlet, de csak azok bevonásával, akiket érint. Érintettségét viszont mindenki maga döntse el. A jogszabály szerint kötelezően teljes nevelőtestület részvételét igénylő kérdésekről természetesen testületi értekezletet kell tartani.

Fontos vezetői alapelv, hogy a felnőtt munkatársak kialakult személyiségek, nem szükséges, nem is szabad nevelni őket. Az iskolai vezetők pedagógusok is, ezért gyakran hajlamosak a tanulókkal szemben kialakított attitűdöket, módszereket a kollegákkal szemben is alkalmazni. Megalázónak tartom, ha a beosztottat formálni akarja főnöke, vagy ha a viszony „tanáros”. Tiszteletben kell tartani a beosztottak személyiségét. Ha hibát követ el, abból nem szabad a teljes munkájára következtetni.

A munkatársak karrierjét segíteni és ösztönözni kell. Fontos a kötelező továbbképzésekhez, végzettségek megszerzéséhez a feltételek biztososítása. Az előmenetelnek iskolán kívüli lehetőségei is vannak. Szeretném, ha minél több kollega kerülne fel a különféle tanácsadói, szakértői névjegyzékre, vállalhasson érettségi vizsgaelnöki feladatot. Minél többen szereznek más iskolák munkájáról tapasztalatot, annál többet tudunk saját iskolánkban hasznosítani.

Milyen a jó igazgató? Személye néha észrevétlen, csak az általa megteremtett munkakörülményeket észlelni. Nem telepszik rá munkatársaira, de mindig elérhető, ha szükség van rá. Ellenőriz, felügyel, motivál, utasít, de nem dirigál, hajt. Adminisztratív intézkedést csak végső esetben kezdeményez, de ha mégis szükséges, nem riad vissza tőle.

Ugyanakkor fontos a következetesség és a határozottság. Az intézmény valódi céljait kell figyelembe venni, egyéb szempontok csak annyiban fontosak, amennyiben a célokat szolgálják.

Remélem, minél több leendő kollegám úgy érzi majd az iskolában, hogy személyemben ilyen vezetőt kaphat!

Fontos a nem oktató dolgozókkal is a jó kapcsolat. Az alapelvek ugyanazok velük szemben, mint az oktatókkal, az ő munkájuk nem kevésbé fontos. Tőlük is teljes értékű munkát várok, ami ha megvalósul, mindent megteszek munkájuk megbecsülése érdekében. Nekik is sajátjuknak kell tekinteniük az intézményt, eszerint kell viszonyulniuk az állatokhoz, a földhöz, eszközökhöz, gépekhez. Ugyanígy a takarítás, főzés is ugyanolyan fontos feladat, hisz az oktatás sikerében a nem oktató munkatársaknak is fontos szerepük van.

 

 

Pedagógia alapvetések

A Déli ASzC Sellyei Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium nevelési-oktatási intézmény, azaz iskola. Ebből a szempontból pedagógiai feladatai azonosak a közoktatás középfokú intézményeivel, azzal a különbséggel, hogy annak tartalma a közismereti anyagok mellett a szakma elsajátításával bővül.

A nevelés intenzív képességfejlesztés. A képesség szót a lehető legtágabb értelemben használom: készség, jártasság, ismeret, szakmai fogás stb., aminek elsajátítása az értelmes, önálló emberi létet megalapozza. A fejlesztés kifejezés azt takarja, hogy nem készen hozzák a tanulók képességeiket, hanem nekünk kell elsajátítatni velük.

A nevelés az egyént célozza, de mindezt társas viszonyok közt, társas viszonyokra felkészítve tesszük. Ebből a szempontból értelmetlen a közösségi és az individuális nevelés szembeállítása.

A jó pedagógiai gyakorlat egyensúlyt teremt az értelmi, érzelmi és motorikus területek közt.

A képességek belső illetékességből (kompetencia) kell, hogy működjenek, de mindezek a személyiség külső megnyilvánulásaiban mutatkoznak meg (performancia).

Összegezve: elhatárolódok minden szélsőséges pedagógia megnyilvánulástól, mint például a fejleszthetőség teljes tagadása, a csak egyéniség- vagy csak közösségi nevelés, a kompetenciák túlhangsúlyozása vagy figyelmen kívül hagyása.

Az iskola a tanulók életpályájának legmeghatározóbb eleme. A szakma megélhetést, a szakmai sikerek örömet adnak. A technológia napjainkban gyorsan fejlődik. Nem önmagában a szakma pillanatnyi állapotát kell elsajátíttatni velük, hanem azt a képességet, hogy ezen az alapon fejlődni tudjanak a változó kihívások közt.

A következő alapelv szubjektív okokból fakad, viszont munkámban központi helyet foglal el: az esélyegyenlőség. Egy piciny ormánsági faluból, Adorjásról származom, szüleimnek semmilyen iskolai végzettségük nem volt a nyolc általánoson kívül. Jól kitapinthatóak azok a hatások, amik az egyetemig eljuttattak. Ezek véletlenszerűek voltak, ugyanúgy maradhattam volna falum anyagi és szellemi színvonalán. Meggyőződésem, hogy ezek a hatások intézményesíthetőek. Az iskola társadalmi esélyeket kiegyenlítő hatása a jelenleginél erősebb lehet.

Az iskola tanulóinak legnagyobb része valamilyen tanulási kudarccal lép be iskolánkba. Néha meg is tudják fogalmazni mikor és mi történt velük, ami miatt a jó tanulóból negyedikben, ötödikben vagy később „rossz gyerek” lett, de legtöbbször ez egy összetettebb folyamat. Az általános iskola elsősorban a kognitív teljesítményeket díjazta, sokszor olyan háttérismeret és készségek meglétét feltételezve, amit nem minden családból hozhatnak a gyerekek. Ha így nem tud teljesíteni, akkor másutt keresi a sikereit, a kortárscsoportban kialakulnak a tanulás és iskolaellenes viszonyulások. Ehhez még hozzáadódhatnak családi és más helyzetbeli problémák.

Meggyőződésem, hogy az igazi nevelők képesek a hátrányokat pedagógiai módszerekkel valamelyest kompenzálni. E munkának viszont meg lehet teremteni az intézményes feltételeit. A tanuló érdeklődéséből kiinduló tananyagszervezés, speciális módszertani fogások, sajátos eszközök teremthetnek jobb feltételek e hivatásunkból fakadó feladatunknak. Az új szakképzési törvény és az oktatásszabályozás új elemei jó alapot nyújtanak a hátránykompenzációhoz. Szeretném az iskolában a ránk rótt változási kényszer ezen elemeit kiemelten kezelni, de számítok helyi innovációkra is.

Tanulók jelentős része roma/cigány származású. Kulturális különbségeikből fakadó hátrányaikkal foglalkozni kell, ezzel kapcsolatos tapasztalataim az oktató kollegákéval együtt változásokat hozhat e területen is.

Célom, hogy ne fegyelmik özönével, büntetések és megfélemlítések sorozatával kényszerítsük tanulóinkat munkára, hisz így csak felszíni eredményeket érhetünk el. A motivált együttműködésre késztetés, mint alapelv programom minden részletének alapja. (Ez természetesen nem zárja ki, hogy fegyelmire is szükség lehet.) A motivációs rendszerünk egy igen hatásos elemmel bővül, az ösztöndíjjal.

Fejlesztési lehetőségek

Folytonosság

Elsőként azt kívánom leszögezni, hogy bármilyen fejlesztési célokat tűzünk is ki, a folytonosságnak, mint alapnak jelen kell lennie. Ez konkrétan azt is jelenti, hogy minden oktató és egyéb munkakörben dolgozó munkatárs munkájára számítok. Kinevezésem esetén építek szaktudásukra, tapasztalataikra.

Beiskolázási tanulólétszám növelése

Az intézmény tanulólétszáma a maximálisan engedélyezett létszám alatt van. Ennek oka az, hogy a kilencedik osztályba kevesen jelentkeznek. Jelen tanévben érdeklődés hiányában csak egy szakképző iskolai osztály indult. Szükség van tehát a hagyományos beiskolázási promóciók (pályaválasztási napok, nyíltnapok, szakmák éjszakája, stb.) mellett az újszerű formák megtalálására. Be kell vonni jelenlegi és végzett sikeres diákokat a beiskolázási akciókba. Továbbra is számítunk Nemzeti Agrárgazdasági Kamara segítségére a

Valós életpályát kell felvázolni, mint lehetőséget. A hagyományos beiskolázási propaganda az iskola extremitásait akarja megmutatni, kicsit eltúlozva némely szakképző bemutatkozó videójából az derül ki, hogy amikor nem robotokkal játszanak vagy számítógép előtt ülnek, akkor sportnap van. Aztán a gyerek miután bekerül az iskolába, a kemény valósággal találkozik, a videón látottakkal esetleg tanévente egyszer a 3-5 év alatt. Természetesen szükséges a vonzó elemek bemutatása, de a jó iskolai propaganda alapja az, hogy az intézmény mennyire segíti a tanuló számára legmegfelelőbb életutat.

A lehetséges tanulók szüleinek elérése is fontos. Ebből a szempontból nem csak az általános iskolákon, hanem a lakhelyükön is érdemes megtalálni őket, lehet településeken is tartani beiskolázási napot a helyi önkormányzatok segítségével pl. falunapokon.

Itt csak felvillantani tudtam lehetőségeket, de e területen igen intenzíven kell sokféle módon tenni.

Korszerű oktatási módszerek

A XXI. század a szakmai és közismereti oktatásban is soha nem látott kihívásokat hozott. A tanárképzés és az oktatói attitűdök a XIX. század óta alapjaikig nem változtak, vagy csak késve követték a valóságot. Itt a virtuális nemzedék, akik világképe, értékrendje, emberi kapcsolatai egészen más alapokon állnak. Nem értékelhetjük ezt a világot rosszabbnak, mint ami letűnt, nem csak egyszerűen tudomásul kell vennünk, hanem céljaink elérése érdekében élni kell vele. Fontos tehát, hogy az oktató kollegák módszertanilag fejlesszék magukat. A kötelező továbbképzéseket elsősorban ennek a szolgálatára kell felhasználni. A pontszerző képzések egy részét az iskolában az oktatói testület egészének vagy szakmai célcsoportjainak kívánom megszervezni, a többit pedig az egyéni érdeklődésük szerint választhatják a központi kínálatból az oktatók kb. 30-30 kreditpont arányában. A helyben szervezett továbbképzés gazdaságosabb is, de legfőbb előnye, hogy az intézmény sajátos problémáira adaptálva lehet kérni.

 

 

Agroma

Az Agrárminisztérium tervbe vett egy roma felzárkóztató programot. A kiindulást az adta, hogy a hazai cigányság legnagyobb része falun él, mégpedig infrastrukturálisan elmaradott vidéken, ahol leginkább a föld adott, mint megélhetési forrás. A programnak van egy oktatási része a „Világítótorony”, amibe közel húsz kollégiummal is rendelkező agrároktatási intézményt terveznek bevonni. Mivel az iskola beiskolázási körzete, Dél-Baranya, de különösen az Ormánság e szempontból egyik legjellemzőbb területe, a program indulásakor elkerülhetetlen lesz, hogy a sellyei intézményt bevonják. Ha a fenntartó ezt kívánja, élni kell ezzel a lehetőséggel, mert a cigányság egyetlen kitörési lehetősége a munka, ami ma már csak minőségi szaktudással lehetséges.

Tanulói lemorzsolódás kezelése

Ez a legnehezebb probléma, mivel okai az iskolarendszeren kívülre mutatnak, de mégis az iskolarendszeren belül kell nekünk megoldást találnunk. A lemorzsolódás összetett probléma, a témáról az NSZFH megbízásából szakképzési centrumok igazgatóinak, munkatársainak tartottam képzést pedagógia és esélyegyenlőségi tapasztalattal, a szakirodalom megismerése után. A képzés mégsem emiatt volt sikeres, hanem a kollegák által hozott tapasztalat miatt. Ahány iskolaelhagyó, annyi ok. Lehet tipizálni, de mindig egyénileg kell kezelni.

Az egyik legjellemzőbb okcsoport, hogy a tanuló 16. életévének betöltése után elmegy dolgozni, mert a családnak szüksége van a keresetére. A valóságban ez csak idénymunkát, napszámot és segélyt jelent, ami éves vonatkozásban kevesebb az ösztöndíjnál. Ezt kell beláttatni a szülőkkel és a tanulókkal.

Lányok, különösen a roma kultúrában korán vállalnak gyermeket, mert ezzel felnőtté válnak, és helyzetük a családban jobb lesz. Sokan nem bírják a kollégiumot, az ingázást.

Az iskolának, kollégiumnak tárgyi és szociális légkörében is otthonosnak kell lennie. A munka, tanulás komolysága és otthonossága nem mond ellent egymásnak.

Fontos, hogy már kilencediktől, de a már a beiskolázás előtt is reális életpálya lehetőséget mutassunk fel, nem csak szavakban, hanem konkrét személyek példáján. A rövid távú és a hosszú távú személyes érdekek közti helyes választás neveléssel és példával erősíthető. A reális nemzedéken átívelő mobilitás egy vagy kétlépcsős. Az a cél tehát, ami beláthatóan és megvalósíthatóan kitűzhető, a szakma megszerzése, az érettségi és a technikusi minősítés elérése. Távolabbi célokról könnyen leszakadnak. Viszont felsőbb évfolyamon már, ha kellő sikerélményben volt részük, a jobb tanulók ennél többen is gondolkodhatnak, akkorra már belátható távlatba kerülhet a továbbtanulás akár más középfok, de a felsőoktatás felé is.

Tárgyi eszközök

Természetesen a szintentartás, karbantartás és a gyarapítás a cél. A közismereti szemléltetést leváltják az IKT eszközök, ami szükségszerű, mert a XXI. század tanulói már azt az ingerminőséget várják. A kézzelfogható, szétszedhető, tapintható eszközök mégsem nélkülözhetőek. Egészen más egy fizikai kísérlet videón, mint élőben.

A szakmai eszközök esetén fontos, hogy a technológia fejlődésétől ne maradjanak le. Szintet kell lépni a processzorvezérelt, GPS segítségével működő eszközök, járművek felé. Ennek anyagi fedezetéhez szponzorokat kell szerezni, akik érdekeltek abban, hogy a leendő gépészek, mezőgazdasági szakemberek majd az ő gépeiket használják. A különféle gépforgalmazók képviseleteiknél külön a mi tanulóink számára kell bemutatókat kérni. Vállalni kell gépek, eszközök promóciós célú kihelyezését.

Az állatállomány faj és fajtagazdagságát növelni kell az oktatás követelményeinek megfelelően. Néha ez szembekerül a bevételnövelés törekvéseivel, meg kell találni az optimumot.

Gazdálkodás

Minden területen a takarékosság és a hatékonyság optimumát kell megvalósítani. Ebben az alfejezetben csak a bevételszerző tevékenységgel kívánok foglalkozni.

A konyha korszerű, és a kapacitása alatt működik napi 80-100 adaggal, viszont teljesítőképessége 180 adag. A termőföldtől az asztalig szint minden az intézményen belül valósul meg, a kertészkert termeli a zöldségeket, a sertéshús is tangazdaságból jön. Így a minőség kiváló, az alapanyagköltség alacsony. A járvány miatt települési önkormányzatok nem vásárolnak a konyháról, de a pandémia elmúltával vissza kell szerezni bővítetten ezt a piacot.

Az állattartó telepre különös gonddal kell ügyelni. Nem fordulhat elő pl. hogy a tehenek meddővé válnak, mert több ciklusban is üresen ivarzanak és nem kerülnek megtermékenyítésre. A bevételi és az oktatási szempontok nem ütközhetnek. A tanulók számára is fontos megismerendő „tananyag” a gazdaságosság.

Az istállók a kilencvenes évek elején épültek, korszerűsítésük, felújításuk megérett, ez viszont csak nagyobb támogatással valósulhat meg, az intézmény a bevételeiből nem tudná kigazdálkodni. Érdemes megkeresni valamilyen állattartási technológiai rendszert, aminek a támogatás fejében promóciós bemutató telepe lehetne a tangazdaság. Viszont az oktatás szempontjai megkövetelik, hogy a tanulók többféle technológiával ismerkedjenek meg. A sokféleséget a duális oktatási partnerek bevonásával is lehet növelni.

A kertészkert egészét művelés alá kell vonni. Ha a konyha újra nagyobb kapacitással működik, a megtermelt zöldségekre nagy szükség lesz.

A már megépített üvegházat mindenképpen üzembe kell állítani, nem amortizálódhat el úgy hogy még nem is termelt. A pénzügyi fedezet erre nagyrészt megvan, a fűtés a termálvíz hiányában is megoldható a szántóföldön megtermelt szármaradványokkal. Fontossága túlmutat az iskolán, hisz nem csak a kertész szakmairány miatt fontos, hanem a környéken munkahelyeket ad. Az üvegházi munkálatokba közfoglalkoztatottakat is be lehet vonni, lehetőséget teremtve ezzel a szakma elsajátítására. Ilyen szemszögből nézve az iskolának növekszik a társadalmi szerepe! Országosan is kevés iskola tudhat magáénak egy olyan üvegházat, amelyik oktatási és termelési feladatokat is ellát.

A lovaglópálya is kihasználhatóbb lehetne turisztikai és terápiás lovaglással. Ha erre sikerül igényt kelteni, a kollégium nem használt szobáiban továbbra is el lehet szállásolni a vendégeket. Sellye és környéke a termálfürdővel, a Drávamente természeti szépségeivel turisztikailag még sok tartalékot rejt.

A legnagyobb bevételt a szentegáti állami tulajdonú és a bérelt szántóterületek adják. Itt vetésforgóban folyik kukorica, búza és szójatermesztés. A szója jól eladható, szára az üvegházak fűtésénél hasznosítható. A búza és a kukorica takarmányként szükséges, a fölös mennyisség szárítva eladható, szalmája, szára szintén üvegházi fűtőanyag. A szalmaként felhasznált szerves anyagot szervestrágyázással, valamint a főnövény betakarítása után zöldtrágya növények termesztésével pótolni lehet. A piaci körülmények változása esetén, ha szükséges lehet váltani olajosmagvú növények termesztésére, vagy olyan jól eladható terményre, aminek a termesztési feltételei adottak.

Portfóliófarmként is művelhető a terület, bár ennek fő akadálya a jelentős vadkár, ami miatt a bemutató területet (fajtakísérleteket) nehéz megvalósítani. Ennek ellenére a nagy cégekkel több okból is szerződni kell. Duális képzési partnerekké válhatnak, az oktatásba bevonhatóak, és potenciális munkahelyet jelentenek tanulóinknak. Vannak cégek, amelyek duális partnerként az oktatásban nem tudnak jelen lenni, de promóciós bemutató céllal szerződhet velük az intézmény vetőmag vagy növényvédőszer felhasználásra.

 

 

Duális képzési partnerek

A duális képzés során az intézményben, illetve a munkaerő-piaci szereplőknél folyó szakmai oktatás párhuzamosan, egymást kiegészítve történik. Duális képzésben a szakirányú oktatást biztosító cégnél a tanuló gyakorlatot szerez, és versenyképes tudással és gyakorlattal lép a munkaerőpiacra a tanulmányai befejezése után.

A Déli ASZC a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara segítő közreműködésével baranyai intézményeivel kapcsolatban (Sellye, Szentlőrinc, Villány) 24 duális képzési partnerrel szerződött. Ez Sellyét annyiban érinti, hogy 2 fő mezőgazdasági gépésztechnikus tanuló kötött tanulói munkaszerződést. Ez felmenő rendszerben nőni fog, de egy évfolyamon is ennél többnek kell lennie. Pusztán a számokból nincs rálátásom, hogy a partnerek száma kevés azon a környéken, ahol a tanulók elérhetik a duális képző-munkahelyeket, a befogadóképességük nem elégséges a három intézményre, vagy más miatt alakult így. A megoldás tehát, vagy az újabb képzőpartnerek keresése, vagy a tanulók hatékonyabb elhelyezése. Az ASZC programjának megfelelően a tanulók elhelyezését segíteni kell.

Külső kapcsolatok

A Déli ASZC és intézményei nem számítanak külső kapcsolatnak, velük a minél hatékonyabb együttműködés belső ügy. Ami viszont ezen kívül van, külső kapcsolatnak számít, erről írok ebben az alfejezetben.

A szülők sem tekinthetők „külső” partnernek, hanem az oktató nevelő munkában az oktatók társai.

A partnerek egy része (pl. a duális képzőhelyekkel való szerződés, külföldi kapcsolatok) az ASZC kompetenciája, az intézmények vezetése javasol, segíti a szervezést, lebonyolítást. Más részük kimondottan az intézményekre hárul. A teljesség igénye nélkül és minden fontossági rangsort mellőzve felsorolom az utóbbi kategóriába tartozó partnereket:

‑ Bár a duális képzéssel kapcsolatban már említettem, de a kapcsolat más aspektusai miatt is az egyik legfontosabb partner a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, aminek segítségére kinevezésem esetén elődeimhez hasonlóan támaszkodnék.

‑ Sellye város és a környékbeli valamint a tanulók lakhelye szerinti települések önkormányzatai, polgármesterei. Beiskolázási szempontból is fontosak, de a tanulók követésében, segítésében is partnerek. A digitális távoktatás is az iskolák és az önkormányzat kapcsolatán múlt sok esetben, különösen hátrányos helyzetű családok esetén.

‑ A beiskolázás szempontjából számításba vehető általános iskolák, mint e szempontból legfontosabb partnerek.

‑ A környék duális képzési partnerként a feltételek hiányában nem megfelelő mezőgazdasági vállalkozásai, akik örömmel támogatják az iskolát akár önzetlenül, akár promóciós céllal. Olyan technológiák bemutatására, amelyek duális képzési partnereknél nem érhetőek el náluk is lehetőség van. Itt nem elsősorban nagyüzemi csúcstechnológiákra, hanem olyan hagyományos módszerekre gondolok, amik a nagy cégeknél már nem található meg. Négy mikró vagy kisvállalkozás vagy két középvállalkozás is alapíthat ágazati képzőközpontot, így a duális képzésbe bevonhatóak. A kis és középvállalkozások sem nélkülözhetik a magas szintű szaktudást, így ha ismerik az iskolai oktatás színvonalát, szívesen alkalmazzák a végzett növendékeket.

‑ Agrár termesztési rendszerek, gép, műtrágya és növényvédőszer forgalmazó cégek. Róluk írtam már, hogy promóciós céllal vagy önzetlenül is eddig is támogatták az intézményt. A cégek rendszere dinamikusan változik. Újak jönnek, a régiek profilt váltanak, tehát a kapcsolatok ápolása mellett fontos feladat az új cégek megkeresése. Fontos, hogy a kapcsolat ne csak a támogatásra, reklámra terjedjen ki, hanem úgy kell alakítani, hogy tanulóinkban leendő munkatársaikat lássák.

‑ A környék lakossága. Ők az intézmény termékeinek egy részének piaca. Az iskola hírének is ők az egyik terjesztői, néha keltői. Az intézménynek minden szempontból úgy kell beilleszkednie környezetébe, hogy az kedvező megítélésű legyen, a téves információkat korrigálni kell.

‑ Más középiskolák. A kapcsolat sokrétű lehet, csak egy aspektusát emelném ki. Az elhibázott pályaválasztás korrigálása lehetséges tanulók fogadásával, küldésével más iskolákba. Egy dolgot semmiképp se szeretnék, a tanulók büntető célú cseréjét. Különösen azt a szemléletet utasítom vissza, hogy ha más iskolákban úgy gondolkodnak, hogy „ha nálunk nem vagy jó, jó leszel traktorosnak”. Tapasztalatom, hogy ez a szemlélet jelen van, és kinevezésem esetén mindent elkövetek megváltoztatására. Nem traktorosokat képez az intézmény, annál több a szakma színvonalban és munkaerőpiaci helyzetében is!

‑ Felsőoktatás. Nem csak az agrárfelsőoktatás jöhet számba. Érdemes újabb kollegákat beiskolázni a PTE gyakorlatvezető mentortanári szakára, ami lehetőséget ad tanárjelöltek tanítási gyakorlatának teljesítésére az intézményben. Ugyanígy az agrároktatók gyakorlóhelye is lehetne az iskola. A felsőoktatás és a szakképzés kapcsolata ennél többet is jelenthet, akár közös képzések is megvalósulhatnak Ennek Sellyén volt hagyománya régebben a hódmezővásárhelyi főiskolával (volt DATE Állattenyésztési Főiskolai Kar, jelenleg SZTE Mezőgazdasági Kar) együttműködve a vadgazdálkodási technikus szak oktatásában. A PTE Közgazdaságtudományi Kara foglalkozik depressziós térségek és az oktatás kapcsolatával kapcsolatos kutatásokkal. Érdemes lenne érdeklődés szintjén felvenni velük a kapcsolatot.

‑ Testvériskolák, külföldi kapcsolatok. Jelenleg az eszéki hasonló profilú iskolával ápol az intézmény kapcsolatot. Érdemes figyelni és élni a Tempus közalapítvány kiírásaival (Erasmus+), de a Határtalanul program és a Rákóczi Szövetség is segíti a tanulók külföldi útjait, ehhez igénybe lehet venni az ASZC segítő engedélyét. Különösen a hátrányos helyzetű tanulóknak jelent nagy segítséget, ha teljes egészében fedezi egy pályázat az utazás és a külföldön tartózkodás költségeit.

 

---

[1] Forrás: TEIR.hu